Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Juhászné Lévai Katalin

2000. november 17.

Nov. 17-én Nagyváradon a pozsonyi AB-ART Könyvkiadó köré tömörülő szlovákiai magyar írók - Pénzes Tímea, Juhász Katalin, Németh Zoltán, Csehy Zoltán, Balázs F. Attila -, valamint a kolozsvári Előretolt Helyőrség Könyvkiadó szerzői - Márkus Barbarossa János, Nagy-Koppány Zsolt, Szálinger Balázs és Farkas Wellmann Endre - mutatkoznak be a váradi közönségnek. /Íróvendégek Pozsonyból és Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./

2002. április 5.

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2003. május 8.

Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2003. október 7.

Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2004. december 16.

A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2006. szeptember 19.

Saját szemével látta a szászrégeni romák sérüléseit szeptember 18-án az Európai Parlament két magyar képviselője, akik a helyszínen tájékozódtak a helyi rendőri erők és a roma közösség tagjai között nemrég lezajlott incidensről, megállapítva, hogy a rendfenntartó erők valóban rálőttek a romákra. Az Európai Parlament (EP) szocialista, illetve szabaddemokrata képviselője, Lévai Katalin és Mohácsi Viktória utazott Szászrégen Abafája negyedébe, ahol szeptember 7-én kollektív rendőrségi megtorlás történt a romák ellen. A képviselők a látogatás után közös sajtótájékoztatót tartottak. Harminchét embernek látták a sérüléseit, és éles lövedék nyomát is a házfalon. A két képviselő előtt a helyszínen tartózkodó polgármester elismerte, hogy valóban rendőri túlkapásról volt szó. A magyar képviselők jelezték: Brüsszelben tájékoztatni fogják a Szászrégenben tapasztaltakról Olli Rehn bővítési biztost és saját frakcióikat is. /Szászrégenben jártak magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2006. szeptember 20.

Ciprian Minodor Dobre, Maros megye prefektusa cáfolta a Mohácsi Viktória európai parlamenti (EP) képviselő romániai sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Mohácsi Viktória és Lévai Katalin EP-képviselők Szászrégen Abafája lakónegyedében tájékozódtak az itt történt rendőrségi túlkapásokról. Ezt követően zárt ajtók mögött tárgyaltak a megye prefektusával, az Országos Rendőr-főfelügyelőség főbiztosával és a megyei rendőrfőkapitánnyal, majd Mohácsi Viktória az esti órákban sajtótájékoztatót tartott. Mint elmondta, nem áll módjában a zárt ajtós megbeszélések tárgyában nyilatkozni. Annyit azonban közölt: a rendőrfőkapitány nyilatkozata szerint kétfajta vizsgálat folyik, egy belső rendőrségi és egy ügyészségi. Mindent megtesznek azért, hogy ha bármilyen szabálytalanság történt, annak meglegyenek a következményei. Dobre szerint a találkozó nem csupán protokolláris jellegű megbeszélés volt, hanem konkrét adatokat és információkat cseréltek arról, ami szeptember 7-én Abafáján történt. Mohácsi Viktória a prefektus szerint közölte, hogy a jelentés, amit Olli Rehn bővítési biztos és az Európai Parlament elé terjesztenek csak az abafáji romák álláspontját fogja tükrözni, ha a rendőrség addig nem bocsátja rendelkezésükre a vizsgálat végső eredményeit. A sajtótájékoztatón a roma nemzetiségű Radu Ioan Olimpiu rendőrfelügyelő, aki a lövöldözést megelőzően egy szászrégeni bár teraszán került konfliktusba két abafáji roma fiatalemberrel, áldozatként tüntette fel magát, s nehezményezte, hogy az EP-képviselők vele nem vették fel a kapcsolatot. Megjegyezte még, hogy az események óta állandó zaklatásnak van kitéve jómaga és a családja az abafáji roma közösség részéről. Azért jött ide, mert kivonult egy egység Abafájára és ott elkezdtek lövöldözni, reagált erre Mohácsi. /Bakó Zoltán: Mi hangzott el a zárt ajtók mögött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2007. január 8.

Románia és Bulgária EU-csatlakozásával előtérbe kerülnek az olyan problémák, mint a romák integrációja, a gyermekprostitúció és a nőkereskedelem – vélte Lévai Katalin MSZP-s magyar európarlamenti képviselő. Társa, Korózs Lajos képviselő szerint Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közösségben, így az egyik legfontosabb feladat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja. /Harminc százalékkal nőtt a romák száma csatlakozásunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2007. május 23.

Nyilatkozatban ítélte el május 22-én az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója Traian Basescu román államfő kijelentését: „büdös cigánynak” nevezett egy újságírónőt. A nyilatkozatot Lévai Katalin MSZP-s képviselő kezdeményezésére fogadták el. /Brüsszeli bírálat a cigányozó elnöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2007. június 23.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban rendezik meg Kisebbségek az Európai Unióban című kétnapos szemináriumot. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár nyolcadik alkalommal rendez szemináriumot kisebbségi témakörben. Borbély László régiófejlesztési miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az Európai Unióban minden nemzet kisebbségi, nincs többségi nemzet és időszerű értékelni, elemezni azt, hogy ki mit tett vagy éppen mit nem tett a kisebbségek jogainak elismerése terén az unióban. Markó Béla szövetségi elnök szerint míg az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a többnyelvűség, Romániában egyes politikusok friss nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem léptek még túl a kisebbségekről kialakított előítéletekkel tele gondolkodásmódon. /Antalfi Imola: Lévai Katalin: „A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásokból” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2013. február 25.

Csak valós történésekre alapuló mondák születtek Mátyásról
Lámpások vitték az égbe az idei ünnepség hírét
Legalább egy-két nap erejéig becsempészni életünkbe a reneszánsz értékeket, hangulatot, életérzést – ezzel a csöppet sem titkolt szándékkal szervezi meg évről évre Mátyás-napi rendezvény- és ünnepségsorozatát a kolozsvári Amaryllis Társaság. Idén kerek évforduló is gazdagította a tematikát, mivel Mátyás királyunk 570 esztendővel ezelőtt született. A szervezők minden évben igyekeznek valamilyen különlegességgel is előállni a hagyományos programok mellett: idén kezdő mozzanatként lámpásokat eresztettek szélnek február 22-én, pénteken este a Főtérről. Ezt régizene-koncert követte a Bánffy-palotában, Szerelmes mese címmel, a Trei parale együttes előadásában. A szombat délelőttöt hagyományosan a gyermekeknek szentelték: a Mátyás-házban közös mesekönyv született. A téma azonban a délutánba is belenyúlott, szakemberek a Mátyás-mesék népszerűségének titkáról értekeztek, majd a Carmina Danubiana együttes koncertezett. A program ünnepi misével zárult.
Királyi udvar a könyvtárban
A Mátyás király születésnapjának 570. évfordulójára szervezett rendezvények kavalkádjában a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtára ezúttal Mátyás, az igazságos címmel szervezett játékosan ismeretbővítő programot kisiskolások számára azzal a céllal, hogy megismertesse és megértesse leghíresebb királyunk ellentmondásos személyiségét. A tevékenységre kíváncsian és a gyermeki játékosság szellemében jelentkeztek a Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Líceum magyar tagozatának alsósai, Illés Csilla, Diószegi Roberta Beáta, Korábián Krisztina tanítók, valamint Lőrincz Andrea segítőpedagógus kíséretében.
A királyunkról való lényegesebb tudnivalók bemutatása után meseolvasás következett, a mese témáját a kicsik rajzolással, a nagyobbacskák pedig a hallottak elmélyítéséhez hasznos feladatlappal folytathatták, majd a jó hangulat elmélyítése érdekében énektanítással és a Mátyás király szobrászt keres mozgásos játékkal zárult a program. A hangulat és a tudásvágy megvolt, csupán a rohanó idő nem volt cinkostársunk, így bármennyire is jó volt királyi vendégnek lenni, az időutazás határideje lejárt, és elkövetkező alkalmak ígéretében elérkezett a búcsúzás ideje is.
Miklós Erika
Kódex születik
Az Amaryllis Társaság és a kolozsvári gyerekek összefogásával szombaton egyedi projekt született. Mátyás király szülőháza délelőtt néhány órára komoly műhelymunka helyszínévé vált: seregnyi szorgoskezű kis művész merített ihletet Markó Botond meséjéből, a Ficfakirályból, amelyet Kürti Andrea már előzőleg papírra vetett, így az alkotó kedvnek, csupán a képzelet szabhatott határt, s elkezdődhetett a valódi munka, az illusztrálás. Zsírkrétával, színes ceruzával, vízfestékkel, ecsettel, kézzel, ki amihez hozzáfért. Itt mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbb kifejezési eszközt. A sokszínű és vidám alkotásokhoz mindenki hozzátett egy keveset. Különösen jó érzés volt látni, hogy a modern kor hősei, a mesék, filmek és rajzfilmek megannyi változatos karaktere közt a nagy orrú király alakja éppúgy megtalálja a helyét a gyerekek szívében. Mindenki ismeri ezt az álruhás igazságosztót, minden gyermek fejében ott lakozik a róla alkotott kép, amely testet öltött az általuk készített kódex lapjain.
A munkában elfáradt illusztrátorok addig sem unatkoztak, míg később érkező társaikat a tervezőasztalhoz engedték. Szórakoztatásukról Both József és Zsuzsa, valamint a Csereklye zenekar gondoskodott mesés játékkal, tánccal. A vidám forgatag egyaránt magával ragadott kicsiket és nagyokat, szülőket és nagyszülőket, s egészen a kódex kiállításáig tartott az önfeledt mulatság. Trombiták harsonájára ekkorra halkult el az énekszó, s álltak meg egy pillanatra a fürge lábak, hogy mindenki megtekinthesse a közös munka gyümölcsét.
A nyolc darab 70x100 cm-es ív jól látható helyre került, így végül képzeletben mindenki végigforgathatta lapjait, s a Mátyás király koronázásáról szóló mese életre kelt.
Simó Helga
Mesékről meséltek
Lelkileg és szellemileg egyaránt gazdagodhattak a kolozsváriak a délutáni kerekasztal-beszélgetésen, ahol három különböző területen dolgozó szakember járta körül a Mátyás-mesék és -mondák különleges világát. Miből fakad a királyról szóló történetek népszerűsége? Melyek azok az értékek, amelyeket Hunyadi Mátyás emlékezetes cselekedeteiből, megnyilvánulásaiból ihletve a mesék, mondák is előszeretettel felhasználnak? Milyen hatást gyakorolnak az értékek az olvasókra, a felnőttekre és a gyerekekre? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattunk választ Antalfai Márta magyarországi pszichológustól, Keszeg Vilmos néprajzkutatótól és Lupescu Radu művészettörténésztől, akikkel Kurta József beszélgetett.
Lupescu Radu kifejtette: mozgalmas és érdekes, eseményekben gazdag az 1458 és 1490 közötti időszak, Hunyadi Mátyás uralkodásának több mint harminc esztendeje, amikor szinte minden évben vezetett hadjáratot, és a többi királytól eltérően erőteljes nyugati politikát folytatott. – A rengeteg esemény közrejátszott abban, hogy különféle történetek keringtek a cselekedeteiről, bizonyára már az ő korában is. Szorosan összefonódik viszont ez a fókusz apja, Hunyadi János alakjával, akiről szintén sokat regéltek. Roppant gazdag irodalma van ennek, nem csak a magyarok, de a szomszédos népek körében is, és valahol ez folytatódik Mátyás király esetében – magyarázta Lupescu Radu. Tartalmi szempontból persze jócskán eltér apa és fia folklorisztikus megközelítése: míg Hunyadi János vonatkozásában inkább a győzedelmes hadjáratokra esik a fő hangsúly, s a történetek a hadvezér alakját állítják előtérbe, addig a Mátyásról szóló mesék egészen másról szólnak.
Keszeg Vilmos utalt arra, hogy nagyon széles a skála, amelyen a király alakjához kapcsolódó értékek sorakoznak: a harcos vitézség, a leleményesség és az őszinteség tisztelője, a szegények pártfogója, segítőkész és jószívű, a dolgozó ember felkarolója és tisztelője, mindeközben pedig erőskezű uralkodó is, aki az öntelt, hatalmával visszaélő hatóságot képes rendre utasítani, és igazságot szolgáltatni. Műfaji szempontból is igencsak változatos kép tárul elénk: míg az anekdotákban az urakat megleckéztető Mátyás jelenik meg, a tréfás mesékben fizikai ereje helyett a leleményessége kerül előtérbe. – Gyakran hallhatunk olyasmit, hogy legendák szólnak Mátyásról, ez azonban nem igaz: a legenda istenekről, szentekről, vallási személyekről szóló történet, a Mátyás király történetek nagy része viszont monda, amely a valóság elemeire épül – hangsúlyozta Keszeg Vilmos.
Akárcsak a tündérmesékben, a Mátyás-mesék esetében is győzedelmeskedik a jó, a rossz pedig megkapja méltó büntetését, gyermekek és felnőttek épülésére, lelki világuk pozitív fejlődésére egyaránt alkalmasak tehát. Antalfai Márta úgy fogalmazott: „az emberi fantázia és képzelet egészen a lélek mélyéig hatol, onnan jönnek a vágyak, amelyek ezekben a mesékben is megfogalmazódnak – mindenekelőtt a jóság, az igazmondás és az igazságtevés, amely számos Mátyás-mese üzenete. – A másik ilyen témakör az okosság: olyan készségeket, képességeket szerepeltetnek – furfangosság, talpraesettség –, amelyek révén a legnagyobb bajból is győztesen kerülhetnek ki a szereplők. Ezekben a mesékben nem csak a király okos, hanem azok az emberek is, akik hatalmas furfanggal, erővel, bátorsággal rendelkeznek, amely által kiemelkedhetnek a többiek közül, ilyen például Mátyás király kovácsa – mondta a pszichológus. Véleménye szerint kicsik és nagyok fejlődésére egyaránt jó hatással lehetnek ezek a mesék, hiszen megtanítanak arra, hogy mindig van megoldás, még a kilátástalannak tűnő helyzetek és az elkeseredettség közepette is, ugyanakkor pedig az empátiakészséget is fejlesztik.
A beszélgetés után a Carmina Danubiana (Juhász Katalin, Csörsz Rumen István, Szabó Zoltán, Orci Géza) régizene-együttes koncertezettMátyás király és a Hunyadiak emlékezete a folklórban címmel.
Ferencz Zsolt
Zárszó a templomban
A Kolozsmonostori Kálvária-templomban vasárnap délelőtt megtartott ünnepi misén fejeződtek be az idei Mátyás Napok. Kádár István plébános arra figyelmeztette a templomot zsúfolásig megtöltő jelenlévőket, hogy Mátyás királyról csakis a szeretet és a tisztelet jegyében emlékezhetünk meg.
A jelenlegi mulandó és a jövőbeli örök haza közötti kapcsolatot a hit teremti meg. Amint pénteken este az égbe szállt a sok-sok lampion, legyen a szívetekben lévő hit is a lampion fényéhez hasonló. Ahogy Jézus mondja: ügyeljetek a hit lámpására, hogy az ki ne aludjon. Ne váljunk közömbössé a hit iránt. Folyamatosan vizsgáljuk meg magunkban azt, hogy élő hittel rendelkezünk-e – figyelmeztetett a plébános.
Bitay Levente kolozsvári magyar konzul beszédében először gratulált a szervezőknek a példaértékű Mátyás-napi rendezvényért, majd a kultúra összekötő hatásáról értekezett. A mise a Himnusz eléneklésével ért véget.
A rendezvényen közreműködött a Lux Aurumque csíkszeredai kamarakórus és a MUN Schola (karnagy: Ványolós András). Három kortárs zeneszerző művét adták elő; az erdélyi származású Orbán György Ave verum, az amerikai Eric Whitacre Lux Aurumque és az észt Arvo Pärt Magnificat című művét tolmácsolták. Három külön zenei világba nyerhettünk betekintést, amelyet a (főként) profi zenészekből álló kórus tökéletes, muzikális előadása kovácsolt eggyé.
A rendezvénysorozat létrejöttét támogatta a Verbau Romania Kft., a Bethlen Gábor Alap és az FKM Építészműhely.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár),

2016. október 4.

Hagyományos szüreti bált szerveztek Pankotán
Huszonhét magyar ruhába öltözött pár parádézott a főutcán
Pankotán szombaton szervezték meg a hagyományos szüreti mulatságot, aminek a felvezetése 15 órakor kezdődött, a 27, magyar népviseletbe öltözött fiatal pár Macket Ferenc házánál találkozott. Onnan a tavalyi Szőlőkirálynő, Bâte Diana vezetésével, a díszes szőlőkosarat hordozó pár nyomában, zenekísérettel végigvonultak a város főutcáján, betértek a Városházára, ahol fogadta őket Dan Pocrişor polgármester és Ioan Boiciuc alpolgármester. Ezt követően bevonultak a katolikus templomba, ahol részt vettek a 17 órakor kezdődött hálaadó szentmisén, ahol ft. Ciurar János plébános megáldotta a szőlőskosárban az idei termést, illetve a szőlőmunkásokat jelképező híveket. A szertartás után ugyancsak a szőlőskosár nyomában elvonultak a központi vendéglőbe, ahol a fiatalok megvacsoráztak. 20 órakor a Dokopil Olga által betanított fiatalok ünnepélyes bevonulásával és táncműsorával kezdődött a hagyományos szüreti mulatság, amelyen a nagyiratosi Czank Miklós (Öcsi) és zenekara húzta a talpalávalót. Ezúttal is megtartották a Szőlőkirálynő-választást, melynek során újraválasztották Lăzărescu Gianinát. A mulatság szüneteiben kisorsolták az 50 tombolanyereményt, köztük a fődíjat, a Juhász Katalin által készített hímzésbe burkolt üveg bort, amit Joldeş Flavia, míg a szőlőskosarat Parasca Lavinia vihette haza. A gyermekek ajándékait a fazekasvarsándi Pataki Mária adományozta, külön ajándékot kaptak a fazekasvarsándi és borosjenői gyermekek, akik ugyancsak felvonultak, részt vettek a programban.
Az éjjel 3 óráig tartó mulatság résztvevői jó hangulatban mulattak, sokat táncoltak a Czank Miklós (Öcsi) és zenekara által játszott magyar, illetve Kovács Sándor és zenekara által húzott román zenére.
Az idei, hagyományos pankotai szüreti mulatság szervezői nevében Dokopil Olga ezúttal is köszönetet mond a támogatóknak, illetve mindazoknak, akik a gyermekek ellátásában, a bál megszervezésében közreműködtek. 
Balta János Nyugati Jelen (Arad)

2017. április 26.

Minden magyarok tánca
Mint minden tavasszal, idén is megrendezték – ezúttal április 22–23-án – Budapesten az Országos Táncháztalálkozót és Kirakodóvásárt. A rendezvény tulajdonképpen nem csak szűk értelemben vett „országos”, hanem Kárpát-medencei táncosok és zenekarok seregszemléje. És persze sok ezer rajongó és népzene-, néptánckedvelő számára az év kiemelt eseménye.
Annyi program, látnivaló és „hallanivaló” volt a Papp László Budapest Sportarénában, hogy felsorolni valamennyit lehetetlen, és valamennyit megnézni sem lehetett. Csak néhány különösen érdekes mozzanatot emelek ki a folyamatosan lüktető kavalkádból – természetesen a teljesség igénye nélkül.
Szombaton jártam az Arénában. Délelőtt tánctanítással és táncházzal kezdődtek a programok, közben folyamatosan láthattuk a színpadon is a táncokat bemutató együtteseket.
Idén először szombaton kora délután láthattuk a „Minden magyarok táncát”, amely ezúttal mezőségi táncrendet mutatott be, de sokféle magyar tájegység viseletét láthattuk a színpadon. A Talpalávalót a Tükrös zenekar húzta. És az elnevezés akár az egész esemény mottója is lehetett volna.
Utána estig folyt a tánctanítás... amelyet csak néztem, hiszen – valljuk be – ez már nem az én öreg lábaimnak való. Úgy döntöttem: mindent a szemnek, semmit a lábnak...
A kirakodóvásárt is megnéztem, alkudoztam is egy-két darabra, de itt ilyenkor minden aranyárban van, nem magamfajta szegénylegénynek, azaz szegényleánynak való...
A nap folyamán volt könyvbemutató, különleges hangszerek kiállítása, lemezbemutató koncert...
A nap egyik érdekessége volt a „Burgondia utca” – középkori zenét és népzenét hallhattunk a közös francia–vallon és magyar gyökerű repertoárból Claude Flagel és a Carmina Danubiana (Juhász Katalin, Szabó Zoltán, Orczi Géza és Csörsz Rumen István) előadásában. Claude Flagel Párizsban született, s első mesterei a francia népi énekmondók voltak. Kutatásai során feltárta a francia tekerőmuzsika repertoárját, játékát számtalan felvétel őrzi. Az 1970-es évektől lemezkiadóként működik, magyar népzenei együttesek munkáját is segíti. Népzene- és néptánckutatóként távoli kultúrák hagyományait adja közre. A Carmina Danubiana együttes muzsikusai ezen a néven 2001 óta dolgoznak közösen, céljuk a magyar és kelet-európai népzene, a Duna menti népek ritkán játszott dallamainak felkutatása és bemutatása hagyományos és feldolgozott formában. A magyar népzene és énekelt költészet mellett nagy szerepet kap a balkáni hagyomány, a bolgár, makedon, horvát, szerb, szlovén és román muzsika. Az idén 80 éves Claude Flagel ez alkalommal átvehette a Bársony Mihály-díjat, amely olyan személyeknek adományozható, akik a magyar anyanyelvű kultúra, azon belül az archaikus zenei műveltség, a burdon zene életben tartásáért kiemelkedő tevékenységet végeznek, Bársony Mihály, a Népművészet Mestere (1915–1989) szellemiségét követve.
A továbbiakban bemutatkozott a szlovákiai táncházmozgalom, és zenés-táncos beszélgetésen vehettünk részt Zsuráfszky Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjével.
Az estig tartó mulatságot 20 órától hajnalig tartó táncház zárta a Fáklya Klubban.
Vasárnap este pedig Boban Marković Orkestar-koncerttel és Mindenki táncával, azaz fergeteges bállal zárult a találkozó a Papp László Budapest Sportarénában.
Réthy Emese / Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998